A mentők, tűzoltók vagy rendőrök szirénája hangmagasságában és ritmusában meglepően hasonlít a vonyításhoz. Hosszú, elnyújtott, hullámzó hang, amit a kutya könnyen értelmezhet úgy, mintha egy másik állat szólna hozzá - írta meg az Egészségkalauz.
A kutyák viselkedésének egy része ma is a vadon élő őseikhez vezethető vissza. A farkasok például vonyítással tartották a kapcsolatot egymással: így jelezték, hol vannak, hívták a falkát, vagy egyszerűen megerősítették az összetartozást.
Ez az ösztön a háiasított kutyákból sem tűnt el. Hiába élnek már velünk, a kommunikációs minták egy része változatlanul megmaradt. Amikor tehát egy kutya vonyítani kezd, valójában egy nagyon régi nyelvet használ.
Forrás: Egészségkalauz